Kémia szekció
Szuperjég – világ vége kémikus módra
Előadó: dr. Lente Gábor habilitált egyetemi docens, Debreceni Egyetem Kémiai Tanszék

A jóslatok szerint 2012-ben eljön a „világvége”. Állítólag Nostradamus is megjósolta. Eddig tart az ókor legpontosabbjának számító maja naptár is. Ekkor fog a Naprendszerünkbe érni a Nibiru bolygó, amely olyan közel halad el majd a Földhöz, hogy megállíthatja annak forgását, illetve felcserélheti az északi és déli pólusokat, viharokat, szökőárakat, földrengéseket földkéreg-csuszamlásokat és vulkánkitöréseket okozva.
Azért e jóslatokat ne vegyünk túl komolyan.  Helyette nézzük meg, létezik-e Kurt Vonnegut hőse által feltalált szuperjég, amely képes bármely tömegű vizet azonnal jéggé fagyasztani, a levegő páráját kővé dermeszteni, ami végül világvégéhez vezet.

Az előadás prezentációja letölthető innen.

Földrajz szekció
A Kárpát-medence geodinamikája
Előadó: Kovács Gábor  tudományos munkatárs, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

Környezetünkben vannak olyan régóta tartó mozgások, amelyek emberi szemmel nem figyelhetők meg. Ilyen a földfelszín függőleges, illetve vízszintes irányú mozgása. A mai kutatási módszerek lehetővé tették, hogy ezeket nagy pontossággal meghatározzuk. Ma már tudjuk, hogy a Kárpátok, az Alpok és a középhegységek nagy része emelkedik, míg a Bécsi-medence, Kisalföld, Dráva-árok és az Alföld süllyednek. Kovács Gábor az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tudományos munkatársa előadásában a legfrissebb kutatási adatokat felhasználva részletesen bemutatja a Kárpát-medence és közvetlen környezetének mozgásait.

Az előadás prezentációja letölthető innen.

Biológia szekció
Vigyázat, a növények harapnak! Húsevő növénykülönlegességek az ELTE Botanikus Kertjében
Előadó: dr. Isépy István, a Füvészkert kutató munkatársa
„- Be az üvegházba! – lihegett Boka, s az üvegház kisajtaja felé rohant. Az ajtó szerencsére nyitva volt. Besurrantak..."
A Panoráma Klub lelkes csoportjával mi is besurrantunk, igaz nem a Pálmaházba, hanem az 1893-ben készült Victoria üvegházba, amely a trópusi növénykülönlegességeknek ad otthont. Útközben 250 éves fák lombjai alatt sétáltunk el.
A Viktória-ház névadója a Dél-Amerikában honos amazonasi tündérrózsa a nagy vizes medencében úszkált. Hatalmas úszó levelei a 4 métert is elérhetik, egy nagyobb gyereket is elbírnak. A medence körül a Nílus deltavidékre jellemző papiruszsások és indiai lótuszok között leltünk rá klubprogramunk célpontjára a rovaremésztő növényekre.
Elsőként a harmatfüvet csodáltuk meg. A napsütésben jól láthattuk leveleik végén csillogó ragacsos váladékot, amely a kora reggeli harmatot utánozva csalogatja magához a rovarokat. Következtek a kancsókák, majd a legizgalmasabb növény, a Vénusz légycsapója, amely leveleinek gyors összecsapódásával szerzi zsákmányát.
Kellemes háromnegyed órát töltöttünk a különleges szépségű gyűjtemény növényei között. Ráadásként vezetőnk bemutatta az orchidea és a kaktusz gyűjteményt is, amelyek hasonló különlegességeket tartogattak számunkra.
Javasoljuk, hogy akinek nem sikerült  programunkon részt venni, tavasszal diákjaival látogasson el a Füvészkertbe.

Fizika szekció
A BME erősáramú laboratóriumában jártunk a fizikatanárokkal. Sajnos a félévi értekezletek miatt sokan hiányoztam megszokott klubtagjaink közül, de akik ránk szánták idejüket, látványos programot élvezhettek végig. Miután beöltöztünk a szükséges védőfelszerelésbe, bemerészkedtünk a nagyfeszültségű transzformátorok és távvezetékek közé.
Vezetőnk szakszerű és részletes előadását számtalan kísérlettel illusztrálta. Sisteregtek a vezetékek, csapkodtak a szikrák. Megtudtuk, hogyan lehet biztonságosan szerelni a feszültség alatt lévő távvezetékeket. Miért élhető túl a sok millió volt feszültségű villámcsapás, míg a háztartási hálózat 220 voltja szinte mindig halálos áramütést okoz. Az egymillió volt előállítására alkalmas transzformátor segítségével több kísérleten is megszemléltük a villám erejét. A vállalkozó kedvűek beülhettek a Faraday kalitkába, ahol a fizika törvényszerűség szerint túléltek néhány áramütést.